Idősbarát Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
december 8. szerda, Mária

Távozott az esztendő jelképrendszerének legnagyobb tudója

Jankovics Marcell rajzfilmrendező, grafikus, művelődéstörténész, író, könyvillusztrátor, a Magyar Művészeti Akadémia tiszteletbeli elnöke életének 80. évében május 29-én elhunyt. Hiánya pótolhatatlan veszteség.

1941. október 21-én született Budapesten, a családja és a nemzet számára is megpróbáltatásokkal teli korban. Édesapját 1950-ben koholt vádak alapján letartóztatták és életfogytiglani kényszermunkára ítélték, ahonnan 1956-ban kiszabadították. Közben 1951-ben kitelepítették őket, s csak 1953-ban térhettek vissza. Marcell 1955-től a Pannonhalmi Bencés Gimnázium és Kollégium növendéke volt, ahol érettségizett. 1960-ban helyezkedett el a Pannónia Filmvállalatnál, ez előtt segédmunkás volt. 1965-ben kinevezték rendezőnek, Dargay Attilával és Nepp Józseffel közösen készítették el a nagy sikerű „Gusztáv” című rajzfilmsorozatot, amely emblematikus ismertséget jelentett számára. A ’70-es években kisfilmjei elnyerték a nemzetközi szakma elismerését, 1974-ben Oscar-díjra is jelölték. A három fekete-fehér rövidfilmje, a Mélyvíz, Sisyphus, Küzdők, mitológiai témáik szerint összefüggő díjnyertes alkotások. 1977-2002 között forgatókönyvíróként, rendezőként, tervezőként megalkotta a „Magyar népmesék” sorozatot, melyen generációk nőttek fel és hungarikummá vált. 1981-ben mutatták be a „Fehérlófiát”, amely nemzetközi elismerést hozott. Egészestés filmjét az „Ének a csodaszarvasról” címmel (2002), Szörényi Levente felkérésére készített. „Az ember tragédiája” (2011) 23 évig készült, s minden színt más stílusban rajzolt meg. A filmet széles körben, s a világ számos országában vetítették. Az elmúlt években a „Toldi” rajzfilmen történő ábrázolása foglalkoztatta.

Feldolgozta a Felvidék templomainak és szárnyasoltárainak témáját, 2015-ben könyve jelent meg a vizuális nevelésről, amire nagyon büszke volt. Élete során előadásaiban, írásaiban, köteteiben, rendezéseiben a magyar nép hagyományinak tisztelete, a világ jelképrendszerének felkutatása, megértése foglalkoztatta, s gazdag munkásságát közreadta.

1994-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja lett, 1996-tól a Pannóniafilm Kft. ügyvezető igazgatója. 1997-től tanított a Magyar Iparművészeti Egyetemen, 1998-2002 a Nemzeti Kulturális Alap elnöke, 1998-tól Magyar Művelődési Társaság elnöke volt. Több nemzetközi filmfesztivál zsűrijében is részt vett. A Duna Televízió egyik alapító kurátora volt számos szervezetben betöltött tisztsége, közéleti szerepvállalása mellett.

Félszáz közül a főbb díjai: Balázs Béla-díj (1974), Arany Pálma-díj (1977), Kossuth-díj (1978), érdemes művész (1984), Minden idők legjobb rajzfilmje-díj a Fehérlófia c. rajzfilmjéért (Los Angeles, 1984), Életfa-díj (1988), a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1998) Kölcsey-emlékplakett (2010), Madách-díj (2012), A Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2013), Magyar Örökség díj (2013), A Nemzet Művésze (2014), Pro Urbe Budapest díj (2020)

A magyar kultúra meghatározó személyisége volt egyedi stílusa, hangvétele miatt, melyet közösségépítő pozitív lelkiségének, oldott stílusának, magas színvonalú, határozott művészi egyéniségének köszönhet. A magyar kultúra meghatározó alakja távozott.

(vasárnap estig az interneten ingyenesen megtekinthető a Fehérlófia)

Jankovics Marcell: Jelkép Kalendárium: https://mek.oszk.hu/05000/05097/05097.pdf

Kép forrása: mma.hu

LEGFRISSEBB
×