November 14-én 300 éve született LEOPOLD MOZART osztrák zeneszerző
Az ő zeneszerzői tehetsége nem volt olyan különös, mint fiáé, Wolfgang Amadeus Mozarté. Több szerzeménye el is veszett és néhány művéről kiderült, hogy fia írta. Az is kiderült, hogy néhány zeneművét Wolfgangnak tulajdonítottak. Nagy tehát a bizonytalanság, hogy Mozart-papa teljes életművét ismerjük-e, s ennek alapján a megítélése is kétséges. Mindenesetre fennmaradt és játszott művei világi és egyházi ihletésűek, több szimfóniát, szonátát játszanak ma is közülük. A természetesség kifejezése fontos volt számára, ezért kiáltásokat, hujjogatást, fütyülést is komponált a darabokba, illetve skótdudát, cimbalmot is alkalmazott és a pisztolylövések hangját is megírta. Nagy figyelmet fordított fiai taníttatására.
170 évvel ezelőtt, 1849. november 20-án avatták fel a Széchenyi Lánchidat.
A ceremóniát Haynau osztrák katonai és polgári főparancsnok vezette az aradi vértanúk kivégzése után alig 6 héttel. A hídon áthaladó gyalogosok, szekerek, a ló vontatta omnibusz után egészen a kiegyezésig, az államosításáig vámot kellett fizetni. A híd építése 1840-ben kezdődött és rendkívül sokrétű feladat volt, a több országból szállított és legyártott anyagok, elemek beépítése szervezett munkát igényelt. Az építészeti részletek klasszicista stílusúak, 1852-ben díszítőelemként négy kőoroszlánt állítottak a hídfőre, s a kapuzatot a magyar címer díszíti. A hidat megálmodó Széchenyi István sajnos soha nem ment át rajta, ám a hídépítés vezetője, Clark Ádám élete végéig gyönyörködhetett benne. Az átadás 50. évfordulóján 1899-ben döntöttek a Széchenyi lánchíd név felvételéről. A Lánchíd napjainkban megújult díszkivilágítással fogadja a fővárosba látogatót és méltán került a leglátványosabb nevezetességek közé.
2019. november 6-án meghalt Karinthy Márton Kossuth-díjas magyar színigazgató, színházrendező, író, a Karinthy Színház alapító igazgatója, Karinthy Ferenc író fia, Karinthy Frigyes író unokája.
1949-ben született Budapesten, majd a Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után Békéscsabán, Pécsen, majd ezt követően a Thália és a Népszínház rendezője volt. Közreműködött a Reflektor Színpad és a Játékszín létrehozásában, majd 1982-ben megalapította a Hököm Színpadot, melyet Karinthy Színház néven haláláig vezetett. A háború utáni első magánszínházban rendező és igazgató volt. Sokat tett a Karinthy szellemiség továbbviteléért, a színházi műhelymunka kialakításáért. Megszállottan ápolta a családi hagyományokat és gondoskodott a tradíció életben tartásáról. Apja, nagyapja emlékére több darabot is bemutatott, s a család történetéről több könyvet is írt. 2013-ban Kossuth-díjjal tüntették ki elsősorban a Karinthy-hagyomány és szellemiség ápolásáért, írói, rendezői, színház vezetői tevékenységeiért.
A 71 éves korában elhunyt Karinthy Mártont, Újbuda díszpolgárát november 26-án kísérték utolsó útjára.
Újbuda 60+Program