A XII. századtól kezdve azért lett ez a nap a katolikus egyház legnagyobb Mária-ünnepe, mert ekkor szentelték fel a jeruzsálemi templomot. Magyarországon közel 180 Kisboldogasszony - templom, vagy kápolna van, melyeknek általában ezen a napon van a búcsújuk. A legismertebb zarándokhely a máriaremetei Kisboldogasszony - templom, ahol már számos csoda és jelenés megtörtént.
Számtalan szokás, hagyomány kapcsolódik ehhez a naphoz.
Ennek a napnak a hajnalát a hívők a szabadban várták, és „csatlakoztak az angyalokhoz”, akik a mennyben örvendeztek a Szűzanya születésén. Együtt mondták: Boldog vagy szentséges Szűz Mária és minden dicséretre méltó, mert belőled támadt az igazság Napja, Krisztus, a mi Istenünk.
Aki érdemes volt rá, az megláthatta a felkelő napban Szűz Máriát.
Ősi pogány őszkezdő nap. „Fecskehajtó Kisasszonynak” is nevezik. Ettől a naptól kezdve indulnak útnak a fecskék és a vándormadarak. Sok helyen a dióverés napja.
Ha ezen a napon bugyborékosan esik az eső, az időjóslás szerint csapadékos lesz az ősz, és nem lesz jó a vetés.
A hiedelem szerint ezen a napon megszentelték a kukoricaszárat, fűzfát, szénát, három almát és három nádszálat. Ha valamelyik állat beteg lett, ebből etették. Bezárták az állatot és az ajtóra kívülről keresztet rajzoltak.
Ha szeptember 1-én Egyed napján nem tudták az őszi búzát elvetni, akkor azt Kisboldogasszony napján tették meg. A szárított búzát szétterítették, hogy a pap szentelt vízzel meghintse, miközben a jelenlévők imádkoztak. A vetésnél kérlelték Istent, hogy nagyra növessze a gabonát. Az ilyen gabona bőven terem és nem üszkösödik meg.
A Mária bibliai eredetű név, eredeti alakja a héber Mirjam volt, amely idővel megváltozott. A zsidóknál megvilágosodást jelent, minden teremtett állatnak asszonya, fejedelemnéje és királynéja. Jelentése lehet úrnő, szépség, reménység, szomorúság, keserűség. Jézus Krisztus anyja, a Boldogságos Szűz Mária a katolikus egyház központi alakja. Sok Mária-nap ismert az év során, szeptember 12-én van Szűz Mária nevenapja Szent XI. Ince pápának köszönhetően. Ez az újkori ünnepnap Bécs török alóli felszabadulása után (1683. szept. 12.) terjedt el. Az ostroma alatt Lipót és udvara Passauba menekült. Itt könyörgött a kapucinus Mariahilf-kolostor kegyképe előtt a szabadulásért, amely ekkor a győzelem napjának is szakrális szimbólumává vált. Számos búcsújáróhelyünk oltárát díszíti a kegykép másolata, melyet a Magyarországra vándorolt németek is tiszteltek.
A katolikus egyház Mária-ünnepei, a Boldogasszony ünnepek, amikor Szűz Máriát tisztelik, ünneplik:
- február 2-án Gyertyaszentelő Boldogasszony napja -a kisded Jézus templomi bemutatását ünnepli
- március 25-én Angyali Üdvözlet napja, más néven a Gyümölcsoltó Boldogasszony napja - Jézus ezen a napon fogant meg Szűz Mária méhében
- július 2-án a Sarlós Boldogasszony nap - ekkor kezdődik az aratás, amit régen az asszonyok végeztek s
- július 16-án a Karmelhegyi Boldogasszony napja - kármeliták védasszonya, amely Európában női rendként terjedt el
- Augusztus 15. a Nagyboldogasszony napja - Mária mennybevitelét ünneplik, a Mária-kegyhelyeken ezen a napon búcsút tartanak
- Szeptember 8. Kisboldogasszony, Kisasszony napja - Szűz Mária születésének ünnepnapja
- Szeptember 1-e Mária Jézus halála miatt érzett fájdalmának ünnepe, vagyis a Hétfájdalmú Szűzanya vagy Fájdalmas Szűzanya napja
- Október 8-a a Magyarok Nagyasszonyának ünnepe - Szent István király Szűz Mária oltalma alá helyezte az országot. Így lett Magyarország Mária országa, latinul Regnum Marianum.
Mennyországnak királynéja…
Mennyországnak királynéja,
irgalmasságnak szent anyja.
Tengernek ezer csillaga,
üdvözlégy szép szűz Mária.
Légy segítője népednek,
az elveszett bűnösöknek.
Kísérője istenednek,
anyja lettél teremtődnek.
Halleluja
(katolikus népének)