Idősbarát Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
április 25. csütörtök, Márk

Közös filmélmény a Szentimrevárosi Idősek Klubjában

Moziba járni kellemes időtöltés volt régen is, ma is. Mi idősebbek épp oly izgatottan vártuk egy-egy jól beharangozott amerikai, francia, vagy olasz film bemutatóját, mint mostanában a fiatalabb korosztály. Igaz, nem táboroztunk le a bemutató éjszakáján a mozik előtt, hogy mindenkit lekőrözve elsőkként élvezhessük az újdonságokat, de mi is képesek voltunk hosszú sorokban várakozni, s végső esetben a jegyüzértől vásárolni a jegyet, mert a pénztárnál már elfogyott.

Ma már nem tolonganak a mozi pénztárak előtt, mert az internetről letölthetünk régi és új filmcsemegéket és majdnem mindent megvehetünk DVD-n, CD-n. Azonban jó dolog a kellemes társasággal behúzódni egy csendes szobába, kényelmesen elhelyezkedni egy közös filmvetítés kedvéért. Odakint szél cibálja a fákat, esőfelhők gyülekeznek, idebent pereg a film és elénk tárul Kelet-Afrika forró szavannája. Keveseknek adatott meg, hogy személyesen is eljusson Afrikába. Filmen azonban valamennyien láttuk már, ahogy a perzselő forróság elől,akácia fák árnyékában lustán heverésznek az oroszlánok. A gyér vizű tavacskák partján csíkos zebrák, lomha orrszarvúak keresik a felfrissülést. Fáradt elefántcsorda porfelhőt taposva, hangos trombitálással érkezik az egyre apadó vízhez. A forróságtól remegő levegőben antilopcsoport körvonala rajzolódik ki. A tarka foltos zsiráf a magasan növő fák száraz, tüskés ágai között hosszú nyelvével keres néhány harapásnyi zsengébb falatot. Az égen köröző keselyűk jelzik, hogy valamelyik állat számára az életért folytatott küzdelem véget ért.

Emlékeznek még? Kenyában egy angol házaspár, Georg és JoyAdamsontaláltak egy oroszlánkölyköt, amit, vagy akit megpróbáltak visszavinni eredeti élőhelyére, az afrikai szavannába. Így indult 1966-ban „Elza, a vadon szülötté”-nek története. Néhány év múlva„Elza kölykei”, majd az „Oroszlánhűség” története következett. Több mint harminc év telt el, amikor egy új rendező a régi szerepek megtartásával elkészítette a folytatást, aminek címe: Az oroszlánok között. Ezt a filmet tekintettük most meg közösen.

Kenyában egy Kora nevű rezervátumban él Georg és TerenceAdamson, a két fivér. Az idő jócskán eljárt felettük. Ruganyos járásuk, erős, izmos hátuk, karjuk, egykor dús hajuk már a múlté, de tekintetük csillogása, elszánt, tenni akarásuk, állatok iránti szeretetük mit sem változott. Fogságban élő oroszlánokat szoktatnak vissza a vadonba, segítik a környék elefánt és orrszarvú csordáinak túlélését. Joy, a feleség, a férjétől távol, Nairobiban él és csak karácsonykor érkezik látogatóba. A még mindig életvidám, erős asszony egy kis fényt, melegséget visz az élet örömeitől egyre távolodó két öreg férfinek. Már nem érzi biztonságosnak a szavannát, ezért megpróbálja rávenni őket, hogy költözzenek be a városba.

A veszélyt a környék banditái és az orvvadászok jelentik. Ide érkezik a kalandor természetű fiatalember, Tony, aki anyagi nehézségei miatt néhány hétre munkát vállal a számára addig ismeretlen terepen. Lassan kezdi megérteni és megszeretni az oroszlánokat. Megismeri a környéken élő maszáj nép életét tanulmányozó antropológus lányt, Lucyt. Hamar egymásra találnak, ám a nyugalmas napok után tragédiák sora kezdődik. Ismeretlenek megölik Georg feleségét,kegyetlenül lemészárolják az orrszarvúkat és elefántokat, hogy agyarukat jó pénzért eladják a feketepiacon. Terence belehal állatai elvesztésébe. A kenyai kormány megvonja a rezervátum működési engedélyét. Georg mindenáron meg akarja menteni védenceit. Egyedül veszi fel a harcot a rezervátumra támadó banditákkal. A happy and ezúttal elmarad. Georg esztelen vakmerőségéért életével fizet. Az ember, aki élete utolsó pillanatáig képes küzdeni nemes célokért, segítő társak nélkül elbukik. Nélküle, az évtizedek alatt megteremtett, biztonságot nyújtó paradicsom széthullik. A fiatal pár Tanzániában keres új, ideális menedéket az állatok számára.

Nehéz szívvel állunk fel helyünkről. Torkunk elszorul, szemünk bepárásodik. Igen, a film hatása nem illan el a vége felirattal.


Kell a közös élmény, együttérzés, halvány mosoly, végül is ez csak egy film volt.


Köszönöm,hogy meghívtak.


Lancendorfer Krisztina