Idősbarát Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
szeptember 22. szerda, Móric

Kisasszony-napja

A katolikus egyház egyik neves évfordulója Szűz Mária születésének ünnepe, amelynek története Izraelbe az i.e. az 1. századra vezethető vissza.

A Názáretben élő Szent Anna és Joachim a gyermektelenségtől megszégyenülve éltek, míg a férfinek Isten angyala vigasztalásul azt ígérte, hogy leánya születik majd, akit Máriának kell hívni. Meg is született Szűz Mária. A jóindulatú szülők fogadalmuk szerint a gyermeket felajánlották a jeruzsálemi templom szolgálatára, melyet az 5. században Szent Anna tiszteletére emeltek és még ma is áll. A nyugati egyházak az ünnepet a 7. századtól vezették be, melynek magyar elnevezése a 15. századtól Kisasszony, vagy Kisboldogasszony napja néven vált ismertté. A felszentelés évfordulóján, minden év szeptember 8-án emlékeznek meg Szűz Mária születéséről, akinek a fia volt a kis Jézus.

A 100 éve született Erdélyi Zsuzsánna Kossuth-díjas néprajztudós, a népi Mária-költészet kutatója gyűjtéséből való az alábbi Öntőimádság, amely az egészséges gyermek világra jöttét írja le.

„Föld szülte fát,

fa szülte virágját,

virágja szülte Szent Annát,

Szent Anna szülte Szűz Márját,

Szűz Márja szülte szent Fiát.”

Ismerjük meg Kisasszony napja jelentés történetét Jankovics Marcell művelődéstörténész Jelkép-kalendáriumából vett részlet alapján:

A „kisasszony” a magyar népi hitvilágban rendszerint kísérteties lény, népmeséinkben ő az elvarázsolt tündér- vagy királykisasszony (fekete kisasszony, veres kisasszony). Valószínűleg ősvallásunk egyik természetfeletti nőalakját nevezték így. Boldogasszony és Kisasszony, mint anya és leánya, vagy ugyanannak a női szellemnek idősebb és fiatalabb énje, felismerhető az obi-ugor mitológia földanya–esthajnalcsillag-úrnő kettősében.

Kisasszony napja a vetés előkészülete, Nagyboldogasszony az aratás záróünnepe. A két ünnep időpontja és elnevezése a gabona földi életét jelzi. Boldogasszony és Kisasszony mellett a néphit megszemélyesíti még a „szépasszony” alakját. A szűz és az anyaistennő jelképe mellett ő a hűtlen, a szerető jelképe. A magyar Boldogasszony jelképrendszer azt követi, hogy minden a földi életből sarjad, ott van az élet kapuja, ami össze van kötve az égi magyar földdel, amiből folyamatosan újraszületik minden.

A néphagyomány 7 Boldogasszony ünnepet tart számon, aminek szakrális jelentősége van.

FÖLDTILTÓ BOLDOGASSZONY – december 8.

GYERTYSZENTELŐ BOLDOGASSZONY – február 2.

GYÜMÖLCSOLTÓ BOLDOGASSZONY – március 25.

SARLÓS BOLDOGASSZONY – július 2.

NAGYBOLDOGASSZONY – augusztus 15.

KISBOLDOGASSZONY – szeptember 8.

OLVASÓS BOLDOGASSZONY – október 7.

Már a 11. századtól búcsúnapok, ünnepnapok kapcsolódtak Kisboldogasszony napjához, ahol már számos csoda és jelenés megtörtént. Különféle népszokások maradtak fenn.

Ennek a napnak a hajnalát a hívők a szabadban várták, és „csatlakoztak az angyalokhoz”, akik a mennyben örvendeztek a Szűzanya születésén. Együtt mondták: Boldog vagy szentséges Szűz Mária és minden dicséretre méltó, mert belőled támadt az igazság Napja, Krisztus, a mi Istenünk.

Aki érdemes volt rá, az megláthatta a felkelő napban Szűz Máriát.

Ősi pogány őszkezdő nap. „Fecskehajtó Kisasszonynak” is nevezik. Ettől a naptól kezdve indulnak útnak a fecskék és a vándormadarak. Sok helyen a dióverés napja.

Az időjóslás szerint: ha ezen a napon bugyborékosan esik az eső, csapadékos lesz az ősz, és nem lesz jó a vetés.

A hiedelem szerint ezen a napon kukoricaszárat, fűzfát, szénát, három almát és három nádszálat szenteltek. Ha valamelyik állat beteg lett, ebből etették. Bezárták az állatot és az ajtóra kívülről keresztet rajzoltak.

Ha nem tudták Egyed napján az őszi búzát elvetni, akkor azt Kisboldogasszony napján tették meg. A szárított búzát szétterítették, hogy a pap szentelt vízzel meghintse, miközben a jelenlévők imádkoztak. A Balaton- és Göcsej régióban az Istent kérték, hogy szentelje meg harmattal, az „Úristen szentelje meg”-ima kéréssel. Majd vetésnél, a megüresedett zsákokat feldobálva kérlelték Istent, hogy olyan nagyra növessze a gabonát. Az ilyen szellőztetett gabona bőven terem és nem üszkösödik meg, nem esik bele a zsizsik.

A hagyomány szerint a Búza vetésének kezdetét jelentette a nap.

Kisasszony -nap mint határnap is jelentős, elsősorban az asszonyi munkában tartották fontosnak.

Ilyenkor ,,ültették” a tyúkokat, hogy jó tojók legyenek és az összes tojásukat kiköltsék.

Az ebben az időszakban tojt tojásokat összegyűjtik, mert úgy vélik, hogy sokáig eláll. Ezeket külön tették és meszet szórtak rá (fertőtlenítés), ekkor szedték a gyékényt; ez volt a téli ruhák szellőztetésének az ideje, hogy ne molyosodjanak meg.

Készült: internetes források felhasználásával

LEGFRISSEBB
×

ELBIR lakossági hírlevél 2021. szeptember - HAZUDOTT, MINT A VÍZfolyás…

A Budapesti Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Szervek Bűnmegelőzési Osztálya által összeállított elektronikus hírlevelének (ELBIR – Elektronikus Lakossági Bűnmegelőzési Információs Rendszer) 2021. szeptemberi számából olvashatnak részletet!

Kérjük, figyelmesen olvassák el és amennyiben lehetőségük van rá, osszák meg ismerőseikkel is az abban foglaltakat!