Idősbarát Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
április 19. péntek, Emma

Kellenek a jó tanárok, az útmutatók!

Nekem ez, vagy az nem tetszik, más az ízlésem...

Mindenki került már olyan helyzetbe, hogy a művészetek területén eltért a véleménye, az igénye a másokétól. Ez általában természetes, ha és amennyiben tudatos. Hiszen attól, hogy egy színdarabról, versről, zeneműről nekem más a véleményem, nem egyezik az ízlésem másokéval, még az lehet jó műalkotás.

Elsősorban neveltetésünknek, az iskolának, az életben minket ért hatásoknak köszönhetjük, ha el tudunk igazodni a kellemes, a szép, vagy épp a visszataszító, a rút élményekben, annak ellenére, hogy az szubjektív ítélet. Nagyon fontos például a művészetek megítélésénél, hiszen kulturáltságunkat ez a felkészülés, tapasztalás, elmélyedés tükrözi. Tehát a mesterek, tanítók szerepe, felelőssége különösen a nem kézzelfogható, benyomásainkat tükröző ítéleteinkkor felerősödik.

A zenei nevelés ma is a társadalom divatosan vitatott területe, s bár hiányosságai nem is fájnak közvetlenül senkinek, csak a „kodályi” vonatkozásában elgondolkodtató. Kodály Zoltán munkássága nagy részében a zene mindennapjainkban betöltött fontos szerepének népszerűsítésén munkálkodott. Írásaiban, pedagógiai útmutatásaiban rámutatott a zene egész életet átszövő hatásaira.


Néhány idézet Kodály Zoltántól a zene fontosságáról és a zenei nevelés lényegéről:

„A zene lelki táplálék és semmi mással nem pótolható. Aki nem él vele: lelki vérszegénységben él és hal.”

„Az út a boldogabb élethez a műveltségen keresztül vezet.”

„Zene nélkül nincs teljes ember.”

„Aki zenével indul az életbe, bearanyozza minden későbbi tevékenységét, az életnek olyan kincsét kapja ezzel, amely átsegíti sok bajon. A zene tápláló, vigasztaló elixír, és az élet szépségét, s ami benne érték, azt mind meghatványozza.”

„Mélyebb zenei műveltség mindig csak ott fejlődött, ahol ének volt az alapja. A hangszer a kevesek, kiváltságosak dolga. Az emberi hang, a mindenkinek hozzáférhető, ingyenes és mégis legszebb hangszer lehet csak általános, sokakra kiterjedő zenekultúra termő talaja.”


Ezt a szellemiséget vitték tovább Kodály tanítványai, barátai, követői. Az a metódus, ami hozzásegít a zenei műveltség elsajátításához, világszerte ismert és követőkre talált pedagógiai koncepció, melyet az UNESCO 2016-ban a szellemi kulturális örökség részévé nyilvánított.

Mohayné Katanics Mária karvezető is tanult Kodály Zoltántól, s mesterei megszállott követője volt. Kodály mellett elsősorban Bartók Béla, Bárdos Lajos műveinek nagy tisztelője, kiemelkedő tolmácsolójaként tartotta számon őt a szakma, a zenei világ. Baján született, ahol népiskolai tanítói oklevelet szerzett, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán középiskolai énektanár- karvezető tanszakán diplomázott. Mária néni egész életében tanított. S szerencsés volt az a diák, aki a kezére énekelt, vagy a Tanítóképzőben, Tanárképzőn nála tanult vezényelni. A nevéhez fűződik a legendás Szilágyi Erzsébet Gimnázium Kamarakórusának megalakítása, sok-sok felejthetetlen közösen átélt pillanat. Nemcsak a zenére nevelt, de egész életével, megjelenésével példát mutatott mindenkinek. Mosolya, szigorú, következetes útmutatásai, humora, szeretete nyomot hagyott mindannyiun életében.


Tavaly Katanics – “A legmélyebben átélt szellem mágusa” címmel átfogó portrékönyv jelent meg a Liszt-díjas és Bartók–Pásztory-díjas karnagy életéről, munkásságáról. Ebben az évben lenne 90 éves, a Szilágyi Kamara pedig 60 éves múltra tekint. November hónap Mohayné Katanics Mária tanárnőről való megemlékezésektől volt hangos. Szülővárosa, Baja nagyszabású életmű-kiállítással tisztelgett díszpolgára emléke előtt, a pályatársak, tanítványok, kórusok pedig kórusmuzsikával ünnepelték a kettős évfordulót, kiemelve karvezetői, pedagógusi, közösségalakítói, családanyai értéket adó felejthetetlen alakját.


Kellenek a jó tanárok, az útmutatók!


Újbuda 60+Program