FEBRUÁR. BÖJTELŐ – TÉLUTÓ – JÉGBONTÓ – MEGTISZTULÁS HAVA
Az idén Hamvazószerda február 17-re esik, ami a Húsvétot megelőző, előkészítő negyvennapos böjt kezdő napja. Az ezt követő napon a böjtöt felfüggesztették, hogy a farsangi maradékokat elfogyasszák. Ez a nap a torkos csütörtök.
A farsang utolsó három vasárnapja a böjtelő, a böjti előkészület időszaka. Innen származik február hónap régi elnevezése: bőjt elé hava, egyszerűen böjtelő, majd következik március, böjt más (második) hava, másként, ritka főnévként böjtmás.
Halak havának ma is a február 19.–20.-tól március 20.–21.-ig tartó hónapot nevezzük. És mivel ennek az időszaknak kétharmada mindig, egésze pedig gyakran a nagyböjtbe esett, ezért eggyel több okkal lett böjtös eledel a hal.
Az igazi farsangi karneválok ideje az ünnepkört záró napokra esik: farsangvasárnapra, farsanghétfőre és húshagyó keddre. A záró három napot a farsang farkának is nevezik.
Ilyenkor van a jelmezbálok, alakoskodások, maskarázások ideje, ahol mulattak, táncoltak. Mivel ebben az időben kevesebb mezőgazdasági munka volt, ezért ilyenkor rendezték a bálokat. Az elsőt 1385-ben VI. Károly és Bajor Gizella esküvője alkalmából tartották. Egyes tájakon Farsangkor különféle mulatságot rendeznek. Így ismert a házasemberek, az asszonyok, a gyermekek, az ipartestületek bálja. Ilyenkor az evés-ivásé a fő szerep.
A farsang a tél befejeződésére utal, a téli ünnepkör része, a tavaszra utaló mozzanatok is megjelennek. Azt hitték, hogy tél végén a Nap legyengül és a gonosz szellemek életre kelnek. Napjainkban is ismert a téltemetés, télkiverés hagyománya, melyet különböző vidékeken különféle formában tartanak. Általában farsangtemetéskor az öregasszonynak öltöztetett rongybábút a vízbe dobják, vagy elégetik. Virágvasárnapkor tartják a kiszehajtást.
A farsang eredetileg pogány ünnep volt, őshazája Olaszország, ahol a kereszténység megjelenésével igyekeztek kiirtani a hangos, vidám ünnepet, azonban ez nem sikerült.
Február négyévente a szökőnappal ér véget, így az idén is 29-ével, a naptár pontatlanságát igazították ki ezzel a plusz nappal
A hónap jeles napjai:
Február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony napja
Egyházi ünnep, de időjós napnak is tartották. A szentelt gyertya (ami Krisztus jelképe) az egészség és szerencsevarázslás eszközévé vált. Úgy tartották, hogy a gyertya megvédi a csecsemőket és a betegeket a gonosz szellemektől.
A hónap második napján szokás szerint megfigyeljük a medvét – ha a barlangjából kijőve meglátja az árnyékát, visszamegy, mert soká tart még a hideg…
S ha ezen a napon énekel a pacsirta, később még hosszan fog hallgatni.
Február 3. Balázs napja
Szent Balázs a legenda szerint egy özvegyasszony halszálkától fuldokló fiát megmentette, orvoslással is foglalkozott. Az asszony hálából ételt és gyertyát vitt neki. A névhez kapcsolódva ezen a napon a pap két gyertyát keresztbe téve a gyermek, vagy felnőtt álla alatt kéri az oltalmat a torokgyík, a torokfájás ellen. Innen ered a Balázs-áldás szokása, vagy a balázsolás. A balázsjárás hagyománya szerint az iskoláskorú gyerekek házról házra jártak és adományokat gyűjtöttek.
Február 5. Ágota napja
A néphit szerint gonoszűző hagyománya van e napnak. Ilyenkor körülsöprik a házat, az ólakat, hogy kiűzzék a házi férgeket, bogarakat.
Február 6. Dorottya napja
Időjárásjósló-nap. Az Ágotától megszorított időjárást, a hideget Dorottya tágítja, azaz enyhíti.
Február 14. Szent Bálint – „Valentin nap”
Szentje Bálint (latin Valens, jelentése „erős, egészséges” névünnepe gyertyaszentelő „tizenkettedén”, február 14-én volt.
A Farsang a párválasztás ideje (ez a húshagyói vénlánycsúfolásnak, a húshagyóig el nem kelt lányok csúfolásának az alapja), amely Bálint naphoz kötődik.
Régen szerelmi praktikákat, boszorkányságokat vettetek be e napon a fiatal lányok a kiszemelt fiúk megszerezésére vagy arra, hogy megőrizzék szerelmeiket.
- Olyan almát kell enni, amelyiknek kilenc magva van. Azt a kilenc magot bele kell tenni egy óvatlan pillanatban a kiválasztott fiú zsebébe, akkor biztos, hogy bele fog szeretni a praktikát végző lányba.
- Meg kell gyújtani egy szál gyufát, megvárni, amíg elég, s amerre ekkor dőlni fog, abból az irányból fog jönni a szerelmes.
- Azokat a szerelmeseket a hiedelem szerint nem lehetett semmilyen módszerrel elválasztani egymástól, akiknek összekulcsolt kezüket a két anya szenteltvízzel lemosta, a vizet pedig a fejükre öntötte. E pár ellen nem használt semmiféle szemverés, igézés vagy rontás.
Termésjósló napnak is tartják, ugyanis, ha ezen a napon hideg, száraz az idő, akkor jó lesz a termés.
Február 19. Zsuzsanna napja
A Biblia szerint Zsuzsannát két vén bíró nem tudta szeretkezésre bírni, ezért hamisan azzal vádolták, hogy házasságtörésen érték egy ifjúval. A két állítás miatt a zsidó asszonyt az ószövetségi törvények értelmében halálra ítélték. Az asszony Istenhez fohászkodott segítségért, aki elküldte Dánielt. Ő külön-külön hallgatta ki a bírákat, s a vének másképp vallottak arról, hogy hol látták együtt Zsuzsannát az ifjúval (a mézgafa illetve a tölgyfa alatt), így fény derült az igazára ezért őket ítélték halálra.
A néphit szerint, ha ezen a napon megszólal a pacsirta, az jelzi a tavasz közeledését, a természet újjászületését. Ha ezen a napon nem havazik, hanem olvad, akkor a tél végét jósolták. Zsuzsannát a gyümölcsfák védőszentjeként is tisztelték, ábrázolták almával is.
Február 24. Jégtörő Mátyás napja
A néphit azt tartja, hogy ha Zsuzsanna nem vitte el a fagyot, akkor Mátyás töri meg a tél uralmát. Mátyás ront, ha talál (= megolvasztja, megtöri a jeget), ha nem talál, csinál (= ha már nem talál jeget, akkor faggyal köszönt be) Azaz hirtelen időjárás változást vártak ettől a naptól. Egyes vidékeken azt tartják a Mátyás-napkor kikelő kiscsirke verekedős lesz.
„Ha Dorottya locsog, akkor Julianna kopog” – azaz, ha hatodikán enyhe az idő, akkor tíz nappal később fagyra számíthatunk. Bálint napján (14-én) ismét a madarak jeleznek: ha messzire hallik a csiripelésük, akkor hamarosan jó idő lesz! Julianna sokszor nemcsak hideget, de havazást is hoz („rázza a dunnáját”), míg 24-én jégtörő Mátyásnak szurkolhatunk, hogy eredeti hivatása szerint akadjon dolga – mert ha nincs mit törnie, akkor ő csinál jeget.
Dömötör Tekla: Magyar népszokások és Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium könyve felhasználásával
