Idősbarát Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
július 17. szerda, Endre, Elek

Farsangi időszak

A farsang vízkereszttől a – húsvétot megelőző negyven napos nagyböjt kezdetéig -, hamvazószerdáig tart. Húsvétvasárnap ebben az évben április 21-ére esik, s mivel ennek időpontja nem állandó, ezért a farsang hossza is változó. Az idén farsang hosszú időszak, ami január 6-tól március 6-áig tart.

A farsang bajor-osztrák jövevényszó, szinonimái a maszkabál, jelmezbál, álarcosbál. A nagy mulatságokra utal, amelyek megelőzik a böjti időszakot.


A maskara olasz eredetű szó, ami a mulatságban viselt álöltözet, álarc, jelmez szinonimája.

Közép-Európában az ivászathoz kapcsolható farsang szó terjedt el, máshol a karnevál szóval jelölik ezt az időszakot.


A karnevál szó olasz eredetű, valószínűleg a Carne, vale! ’Isten veled hús!’ mondatot sűrítették bele. Ez a kifejezés a XIX. században a magyar nyelvben is meghonosodott.

A téli hónapok kopársága után a tavaszvárás első nagy ünnepe a farsang.

A lakomák és vigasságok azt a bőséges örömöt fejezték ki, amivel a természetet is hasonló bőségre kívánták késztetni. Bár az egyház sokáig nem nézte jó szemmel, eleink már a középkortól, a 15. századtól tartottak farsangi mulatságokat.

A farsang három utolsó napjához kapcsolható a legtöbb népszokás:

  • farsangvasárnaphoz
  • farsanghétfőhöz
  • húshagyókeddhez


Valójában ez az igazi farsang, s ezt a záró akkordot hívták „farsang farkának”. A húsvéti böjt előtti szórakozás három napjára használták a „felkötjük a farsang farkát” kifejezést is.

A farsang utolsó napja Húshagyókedd, ezen a napon finomakat és nagyokat ettek, ekkor lehetett utoljára szeszesitalt inni.

Farsangkor három napos táncmulatságot tartottak, melynek gyakran a kocsma volt a színhelye. A legények sorra járták a lányos házakat, hívogatták a lányokat és a táncköltségre, a muzsikusok megfizetésére adományokat kértek. Farsang alkalmával nemcsak a legények és a lányok rendeztek táncos mulatságokat, hanem a házasemberek, a céhek, az ipartestületek, az asszonyok, és még a gyerekek is.

A házasemberek batyusbálja, vagy más néven kosarasbálja nevében is jelzi, hogy a tánc mellett fontos szerepe volt ilyenkor az evésnek, lakomának.

A cibere tálalása azonban már a közeledő böjtöt idézte. A cibere többféle savanyú leves gyűjtőneve. Böjti étel volt a vízben főtt aszalt gyümölcs a szilvacibere, az erjesztett korpa leve a korpacibere.

A farsangi báloknak a párválasztásban is nagy szerepük volt.

Az udvarlás, párválasztás, lakodalmak legfőbb ideje a hagyományos paraszti életben ez az időszak volt.

Ha valaki nem kelt el, azt viccesen tréfálkozva, vagy éppen kissé durvábban figyelmeztették arra, hogy még egyedülálló. A vénlánycsúfolásnak különböző változatai voltak, pl. tuskóhúzás, kongózás, szűzgulyahajtás, állakodalom.

Egyes helyeken tüzes kerekeket görgettek, remélve, hogy a földi tűz segíti a Napot abban, hogy erőre kapjon. A farsangi időszakhoz tartozmak a kormozás, busójárás, téltemetés szokásai, melyek mind a tél elűzését jelképezték. A telet leváltó tavasz küzdelmét jelmezekbe bújt emberek játszották el. A végeredmény minden esetben a tavasz győzelme volt.

Sok helyen a telet szalmabábuval jelképezték, melynek elégetése egyben a búcsút is jelentette a hosszú, sivár téltől.

A palócoknál virágvasárnapon (húsvét előtti vasárnapon) került sor a kiszehajtásra. A kisze egy jellegzetes böjti étel: savanyú gyümölcs- vagy korpaleves, amit télen nagyon meguntak az emberek, és meg akartak szabadulni tőle annak reményében, hogy a tavasz végre meghozza a bőséget, friss eledelt. A lányok az előző évben férjhez ment menyecske ruháiba öltöztettek egy szalmabábot, ami a kiszét szimbolizálta. Ezt a bábot elvitték a legközelebbi patakig, és éneklés közben levetkőztették, majd a vízbe dobták. Ezután jött a jóslás, jövendölés a hajadonoknak. Abból, hogy a víz a bábot hogyan és merre vitte következtetéseket vontak le a jelen lévők férjhez meneteléről.

A szabályok felrúgása és kigúnyolása is hozzátartozik a farsangi időszakhoz. Az álarcok és a maszkok viselése is erre vezethető vissza. A névtelenség, az „arctalanság” biztosította a szabad véleménynyilvánítást.



A Farsangi időszak jeles napjai:

Január 6. Vízkereszt – az egyik legősibb keresztény ünnep, Jézus Krisztus megkeresztelésének a napja.


Január 22. Vince napja
– termésjósló nap: “Ha megcsordul Vince, teli lesz a pince”.


Február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony napja
– egyházi ünnep, időjósló nap is. Gyertyaszentelő napján „Inkább farkas ordítson be az ablakon, minthogy kisüssön a nap!”. A néphiedelem szerint ezen a napon a medve kijön a barlangjából, és ha meglátja árnyékát (vagyis szép, napos idő van), akkor megijed tőle, és visszamegy aludni, amiből arra következtettek, hogy hosszú, hideg tél lesz.


Február 3. Balázs-nap
– gyertyát és almát szenteltek, s ezeket a gyermekek torokfájásának gyógyítására használták. A balázsolás ma is élő hagyomány.


Március 12. Gergely-nap
– az iskola téli időszakának befejező napja, amikor a tanulók adományokat gyűjtöttek a tanítónak és az iskolának.


Újbuda 60+ Program

LEGFRISSEBB
×

A hosszú élet titka

A közelmúltban hunyt el egy 105 éves japán orvos, aki fantasztikus bölcsességgel fogalmazta meg és hagyta hátra számunkra a hosszú élet titkát.