Idősbarát Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
november 30. szerda, András, Andor

Böjtelő-i jeles napok

Bár február régi neve szerint a böjtelő hava, még javában benne vagyunk a farsang idejében. Az idén ugyanis az áprilisi húsvét miatt a húshagyó kedd március 1-én lesz. Ekkor kezdődik majd a nagyböjt, a felkészülés a húsvétra. Addig azonban tart a farsang. Az utolsó három vasárnapja a böjtelő, azaz a kalendárium szerint előkészületek a böjtre.

Az első vasárnap 13-ra esik. De micsoda felfordulás! A télutó név sem igaz most a hónapra, hiszen bár a naptár szerint mindjárt itt a tavasz (s valóban, már a „nyitnikék füttyöt” is halljuk), ám szinte még el sem kezdődött a tél. Itt nálunk, mert a világ más pontjain a híradások szerint akár meglepetésként is lecsapott. Mindenesetre, ha esik, ha fúj, már február van, a tél utolsó hónapja! S reméljük, annak ellenére, ahogy tartják, „a kutya nem ette meg még a telet”, „a maci sem látta meg az árnyékát”, de nem ér bennünket majd zimankós meglepetés a tavaszi hónapokban!

Február 3-i jeles napunk Szent Balázs ünnepe. Ő volt az, aki a hagyomány szerint megvédte főként a gyermekeket a toroknyavalyáktól. Hát mi is fohászkodhatnánk most hozzá, jól jönne egy kis segítség, felmentés az efféle bajokra! A kikiáltók és énekesek védőszentje is volt. A balázsáldás szavait mormolta főként, amikor a gyermekek torokgyík elleni műtétjére kértek tőle. Ez volt a balázsolás.

6-án Dorottya napján máris a kertészek és virágárusok védőszentjét, Szent Dorottya napját köszöntjük. A legenda szerint a helyi uralkodó szerelmének azzal állt ellent, hogy Krisztus jegyesének vallotta magát. Ezért megkínozták, meggyötörték, de hite miatt angyalok táplálták, vigyázták, ami által még szebb lett. Mielőtt lefejezték bírája azt kérte, hogy égi jegyesétől hozzon neki az almákból és virágokból. Halála után a bíró gyümölcsökkel, virágokkal teli kosarat kapott egy küldöncfiútól, mire a csoda láttán megtért, dicsérve Dorottya Istenét.

14-én emlékezünk Bálint püspökre, aki itáliai ókeresztény vértanú volt. Az Érdy-kódex szerint egy pogány fejedelem azt mondta neki, hogy hisz, ha vak leányát meggyógyítja, mire az imádsága által megvilágosította a lány látását. A Bálint-napi másik hagyományt a passaui egyházmegye társpatrónusának ereklyéi őrzik, melyek szerint a nyavalyatörő betegség elriasztása végett az erre élő emberek a nyakukban bálintkeresztet, frászkeresztet hordtak. Hazánkban is már a középkortól része lehetett a hagyománynak, ami mára sajnos az angol, amerikai „valentinozás” mintájára egyre inkább az elüzletiesedés jeleit tartotta meg.

A farsang a párválasztás ideje. A francia és a horvát néphit szerint a madarak is ezen a napon tartják a menyegzőjüket. Angol hagyomány szerint Szent Valentin reggelén az első másnemű ember, akivel találkoznak a lányok-fiúk, az lesz a jövendőbelijük. Este a hajadonok babérlevelet dugnak a párnájuk alá, s a néphit szerint ekkor megálmodják, ki lesz a párjuk. A farsangi maszkabál elmaradhatatlan alakja Bálint és a medveember. Az egyház nem nézte jó szemmel a világi mulatságban főszerepet játszó táncot, melyet ebben az időszakban igencsak sűrűn jártak. Nem volt mit tenni, mert farsangkor a papok is „járták a bolondját”.

készült: internetes források felhasználásával