A tangó műfaj, stílus, a zene és a tánc a közfelfogás szerint életérzést közvetít. Ez a művészi kifejezésmód a megjelenésétől kezdve hatalmas fejlődésen ment át. Eredete nem egészen tisztázott, sokan úgy vélik, hogy a kubai, latin-amerikai bordélynegyedekben játszották a 19. század utolsó évtizedeiben. Az improvizatív jellegű tánc változására hatással volt az argentin népzene, s a német telepesek által behozott bandeon, ami a tangóharmonikához hasonló, melankolikus hangú hangszer volt. A zenében a Nuevo tangó új elemekkel bővítve gazdagította a hagyományt, melyet az 1950-es évektől forradalmasított Piazzola. Elsősorban az új hangszerek alkalmazásával, mint például a xaxofon, az elektromos gitár, vagy a tangóharmonika segítségével alakította ki a jellegzetes hangzást.
Az argentin zeneszerző, karmester a tangó fővárosában, Mar del Plata tengerparti városban született. A fővárostól, Buenos Airestől délre és Manhattan alsó keleti oldalán cseperedett, s mivel a család New Yorkba költözött, gyermekkorát ott töltötte. Ekkor találkozott egy tangólegendával, aki rendkívüli hatást gyakorolt rá. Ám a zenei tanulmányokat intézményes szinten a magyar származású Rachmanyinov-tanítványtól, Wilda Bélától kapta klasszikus zongoraórákon. A család 1937-ben visszatért Argentínába, s Piazzolla különböző zenekarokban, klubokban, kabarékban játszott, valamint komponált. Arthur Rubinsteinnel való találkozása hatására képezte magát klasszikus, akadémikus módon is, s az 50-es évek elején írt több zenekari és kamaraművet. 1954-ben klasszikus zenei tanulmányai miatt ösztöndíjjal Párizsba ment, ahol mestere bátorítására törekedett saját zenei nyelvének kifejlesztésére. Bach zenéje és a jazz mindvégig hatással voltak rá, az európai klasszikus zene, s a klezmer is áthatották az általa komponált egyedi hangvételű tangózenét. Átírta a tangó szabályait, mivel szerzeményeiben a hagyományaiból is merítve megjelentek a különféle zenei műfajok és stílusok jegyei. Az argentin katonai diktatúra alatt Piazzolla Olaszországban élt. Hazatérve megalapította az Octeto Buenos Aires zenekart (2 bandoneón, 2 hegedű, nagybőgő, cselló, zongora, elektromos gitár), amellyel új interpretálásban játszották a tangózenét, létrehozva ezzel a Tango Nuevót, az új stílust. Az egész világon zenéjét a rajongók és követők nagy érdeklődéssel fogadták. Teljesen új zenei műfajt hozott létre, melyet a klasszikus zenei együttesek is szívesen adtak elő és játszanak ma is a legnagyobb koncerttermekben.
Piazzolla életművével a tangót és a bandoneónt a sikátorok, bárok világából a komolyzene részévé tette.Több mint 300 tangót és mintegy 50 filmzenét írt. 1992-ben halt meg Buenos Airesben 71 éves korában.
Készült: internetes források felhasználásával
