Az északi féltekén rövidülnek a nappalok, a hőmérséklet csökken.Ettől a naptól a sötétség erősebbé válik, s a külvilági tűz fogy, a befele forduló tűz élénkül. Az ősi hitvilág főpapjai, táltosai ezidőtájt kenyeret sütöttek és a szegények között szétosztották.
A régi kelták és a kínaiak már augusztus elején megtartották az ősz kezdőünnepét. Az őszi napéjegyenlőség napja is a mostanitól különböző időre esett. A kínai naptárban például az ősz augusztus 7-én kezdődik és november 6-ig tart. A kínai és japán őszt a krizantém-ünnepek jellemzik. Ez a virág a japánok és kínaiak „őszi rózsája”, mely náluk az idősek ünnepe. A virág Európában is elterjedt, így lett a krizantém őszszimbólum, a temetők halottak napi dísze.
Az őszi napforduló ősi ünnep: a Földanya ünnepe. Ekkorra a termés beérik, ez a szüret ideje.Mindenféle földi javak vesznek körül, s innentől a természet hanyatlóba fordul, a télre készülődik. Elérkezik a visszavonulás, a pihenés, a nyugalom ideje. A Nap bágyadtabb, de még fényes, van ereje. Az ősi keltákMabon ünnepének nevezték az őszi napéjegyenlőség napját, melynek fő színe a barna, sárga, narancs volt.
Nagy-Britanniában és Írországban ilyenkor zarándokoltak ki a sírköves temetőkbe, és ott tüzet gyújtva elijesztették az ártó szellemeket. Az ő hitük szerint ilyenkor, az egyenlő hosszúságú éjszaka és nappal miatt biztonságban elvégezhették a szertartásukat.
60+Program