A vértanú szó olyan embert jelöl, aki hitéért, meggyőződéséért az élete feláldozása árán is hajlandó kiállni, tanúskodni. Átvitt értelemben azokat értjük alatta, akik egy szent, vagy szentnek vélt ügyért is képesek ártatlanul szenvedni akár az életük vére árán mártírhalált halni.
A szabadságharc bukása után, 1849. október 6-án a bécsi forradalom évfordulóján Haynau Magyarország teljhatalmú kormányzója I. Ferenc József császár utasítására kivégeztette a tábornokokat és tiszteket. A kiegyezés után ez a nap nemzeti gyásznappá vált, s azóta minden évben ezen a napon a vértanúkra emlékezünk.
Az Aradi vértanúk utolsó mondatai
- Aulich Lajos (1793–1849) német honvéd tábornok „Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. És halálommal is szolgálni fogok. Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom, megértik azt a szolgálatot.”
- Damjanich János (1804–1849) szerb honvéd tábornok „Legyőztük a halált, mert bármikor készek voltunk elviselni azt.”
- Dessewffy Arisztid (1802–1849) magyar gróf, honvéd tábornok „Tegnap hősök kellettek, ma mártírok… Így parancsolja ezt hazám szolgálata.”
- Kiss Ernő (1799–1849) örmény honvéd altábornagy „Istenem, az újkor ifjúsága egész ember lesz-e? Árpádok dicső szentjei virrasszatok a magyar ifjúság felett, hogy Krisztusé legyen a szívük és a hazáé az életük.”
- Knezić Károly (1808–1849) horvát honvéd tábornok „Milyen különös, hogy Haynau bíró is keresztény és én is az vagyok. Csak az ördög keverhette így össze a kártyákat.”
- Láhner György (1795–1849) német honvéd tábornok „Krisztus keresztje és a bitófa oly rokon. És az isteni áldozat mellett oly törpe az én áldozatom.”
- Lázár Vilmos (1815–1849) örmény honvéd ezredes „Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa? Krisztus keresztje tövében érett apostollá az apostolok lelke és bitófák tövében kell forradalmárrá érni a magyar lelkeknek.”
- Leiningen-Westerburg Károly (1819–1849) német gróf, honvéd tábornok „A világ feleszmél majd, ha látja a hóhérok munkáját.”
- Nagysándor József (1803–1849) magyar honvéd tábornok „De rettenetes volna most az elmúlásra gondolni, ha semmit sem tettem volna az életemben. Alázatosan borulok Istenem elé, hogy hőssé, igaz emberré, jó katonává tett.”
- Poeltenberg Ernő (1808–1849)osztrák lovag, honvéd tábornok „Minket az ellenség dühös bosszúja juttatott ide.”
- Schweidel József (1796–1849) magyar honvéd tábornok „A mai világ a sátán világa, ahol a becsületért bitó, az árulásért hatalom jár. Csak egy igazi forradalom, a világ új forradalmi embersége söpörheti el ezt az átkozott, meghasonlott világot.”
- Török Ignác (1795–1849) magyar honvéd tábornok „Nemsokára Isten legmagasabb ítélőszéke elé állok. Életem parányi súly csupán, de tudom, hogy mindig csak Őt szolgáltam.”
- Vécsey Károly (1803-1849) magyar gróf, honvéd tábornok „Isten adta a szívet, lelket nekem, amely népem és hazám szolgálatáért lángolt.”
1849. október 6-a után életüket vesztett aradi vértanúk továbbá:
Kazinczy Lajos ezredes: “a 15. aradi vértanú”
Az aradi vértanúk közül a legfiatalabb. Kazinczy Ferenc legfiatalabb fia.
Ormai Norbert honvéd ezredes: “a 16. aradi vértanú”
Ludwig Hauk alezredes (Hauk Lajos): “a 17. aradi vértanú”
Bem tábornok hadsegédje
Lenkey János honvéd vezérőrnagy szintén az aradi várbörtönben halt meg, őt azért nem végezték ki, mert a börtönben megtébolyodott.
Az aradi vértanúk mellett ugyanilyen fontos kötelességünk megemlékezni
Gróf Batthyány Lajos, az első független felelős magyar kormány miniszterelnökéről, akit az aradi vértanúkkal egy időben Pesten, a mai Szabadság téren végeztek ki.
És ez a sors jutott még további 20 magas rangú honvédtisztnek is. Több száz honvédtisztet ítéltek még halálra, az ítéletek nagyobb részét azonban kegyelemből húszesztendei várfogságra változtatták.
Emléküket őrizze az idő!
készült: internetes források felhasználásával