Idősbarát Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
december 4. péntek, Borbála, Barbara

A Várnegyed titkai

- egy szabadtéri kiállítás margójára -

A budai vár eredeti építése IV. Béla uralkodásához köthető, amely az 1243-as évben kezdődött. Az évszázadokon át húzódó építkezések nyomán a palota királyi lakóhellyé, a köré települő várnegyed az ország fővárosává vált. A Várnegyedet a háborúk alatt lerombolták, majd újjáépítették.

„A II. világháború végén a várossal együtt a palota is romba dőlt. Újjáépítése során a Hauszmann Alajos által tervezett neobarokk külsőt egyszerűbb homlokzat váltotta fel, és a beomlott kupola helyébe az épületegyüttessel kevésbé harmonizáló új kupola épült. Nemcsak a háború pusztításainak, hanem az újjáépítésnek is áldozatául estek az egykori enteriőrök. A Királyi palota környezetét egykor díszítő szobrok közül ma is több látható. A Szent György téri kapu Duna felé eső pillérén a Turul madár Donáth Gyula alkotása (1903). A Magyar Nemzeti Galéria főbejáratánál, eredeti helyén áll Savoyai Jenő emlékszobra, Róna József műve (1900). A főbejárat előtt két oldalon, egy-egy önálló talpazaton áll Ligeti Miklós két szobra, Csongor és Tünde. Eredetileg az első szintre felvezető ún. Habsburg Lépcsőt díszítették. Az egykori Szent Zsigmond kápolna északi homlokzata előtt Stróbl Alajos Mátyás kútja című szoborcsoportja (1904) állít emléket Mátyás királynak, és egyúttal utal a palota történetének fénykorára. A palotának a budai hegyekre néző oldalán, a mai B. épület előtt, helyezték el ifj. Vastagh György Lófékező című szobrát. Az úgynevezett Oroszlános udvar névadó szobrait Fadrusz János faragta 1901-1902-ben.”

(a Budavári Önkormányzat honlapjáról)

A budai vár hazánk, Budapest épített és kulturális öröksége, emblematikus településrésze, amely 1987 óta szerepel az UNESCO Világörökség listáján Budai Várnegyed néven.

Egyes épületei, területei az elmúlt években látványos felújításon estek át. Amikor a Nemzeti Hauszmann Program (2019-2024) építési munkálatai majd befejeződnek, az eredeti épületeket visszaállítva, megszépülve, az itt élők és az idelátogatók igényeihez igazodva teljes egészében fogadhatja az érdeklődőket.

Hauszmann Alajos híres magyar építész volt, akinek tervei szerint számos budapesti középület, magánház készült. Lehetősége volt, hogy Ybl Lajos várkapitány társaságában elegáns külföldi kastélyokba látogasson, amely mintául szolgált később a Budavári Palota berendezéséhez. Berlinben, Koppenhágában és Stockholmban is jártak, de Londont, Párizst és Münchent sem hagyták ki.

Ferenc József magyar király, osztrák császár megbízásából Ybl Miklós halála után fogott hozzá élete főműve, a Budavári Palota újjáépítéséhez 1891-1905-ig.

Tervei szerint a legprímább magyar mesterek gyárthatták le a berendezést a Szent István-terem esetében is. A fantasztikus faburkolatok elkészítését Thék Endrére bízta Hauszmann, a csodás kandallót és a királyok képmásait pedig Zsolnay Vilmos alkotta meg majolikából.

Nem mellesleg, a palotába a porcelánok és üvegtárgyak is magyar műhelyekben készültek.

Szükség volt kényelmes bútorokra, melyet a császár is támogatott.

A Szent István-terem elnyerte Ferenc József tetszését, sőt, 1900-ban a párizsi világkiállításon is elismerték a mesterek munkáját. A Habsburg-udvar viszont minden lehetséges eszközt bevetett, hogy féltékenységből lejárassa a magyarokat Ferenc Józsefnél.

A magyar iparosok és művészek tehetségét hirdető Szent István-terem szinte teljesen kiégett Budapest második világháborús ostroma során, ami pedig megmenekült belőle, az a harcokat követő fosztogatások, és az akkori kultúrpolitika átalakításai során tűnt el.

A világhírű terem Hausmann életművének egyik ékköve volt.
(a https://nemzetihauszmannprogram.hu/nemzeti-hauszmann-program-strategia.pdf felhasználásával)

A Program megvalósulásával a világörökségi ranghoz illő Budavári Palota, a Szent György tér és a történelmi lakónegyed egyes részei megszépülve fogadja az odalátogatót.

A 2019-21-es szakaszban elkészülnek a közterületek, a parkok, a várkertek, befejeződik a Főőrség és a Lovarda munkálatai. A Várkert Bazár a főváros „különleges ékszerdoboza”, amely „olyan egyedülálló építészeti alkotás, amely egyidejűleg képes történelmi, kulturális és természet közeli élményt nyújtani, és így a szórakozás, kikapcsolódás és művelődés színterévé válni”.
A működtetését a Várkapitányság Zrt irányítja, s egyben szervezi a Budavári Palotanegyed megújítását, fejlesztését. Cél, hogy a budai Vár Magyarország, Európa és a világ kiemelkedően értékes épített és kulturális örökségének része visszanyerje régi eleganciáját, világörökségi státuszához méltó rangját.
A Várkert Bazár már az évi 200 saját rendezvényével elkápráztatja a közel 60000 idelátogatót. A kulturális programok rendkívül népszerűek, melyek az irodalom, a film, a képzőművészet és a zene műfajában nyújt színvonalas, turisztikai látnivalót. A legendás Ifipark helyszínének megújulása látványos szabadtéri kiállításnak ad helyszínt. November 29-ig tekinthető meg a „Budavári Legendák” című kiállítás, mely a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem összefogásával jött létre. A tehetséges fiatalok fotó alkotásain keresztül bepillanthatunk a budai vár lakóinak, az itt dolgozóknak a történetébe. Megismerhetjük a 16-os busz sofőrjét, a barlangász, a bárónő kötődését ehhez a városrészhez. Még sok érdekes ember titkairól lebben fel a fátyol a nagyméretű képek szemlélése közben.
Alattunk a Duna kanyarog, lent él a város, felettünk a kupolák, s mi a Várkert Bazárban a fiatal alkotók szemszögéből beavatódunk a várnegyed életébe.
A járvány miatt a külföldi turisták most elmaradnak, a csekély számú látogatók miatt most akár alkalmas lehet egy 60 pluszos délelőtti-délutáni sétára. Megéri!

https://www.facebook.com/csodasmagyarorszag/videos/466791467634947



internetes források felhasználásával

LEGFRISSEBB
×

Bevált népi gyógymódok  

A régi öregek évszázadokon keresztül gyógyítottak egyszerű, tapasztalati tényeken alapuló házi praktikákkal. A múlt század húszas éveit megelőzően még nem volt általánosan elérhető az orvosi ellátás, nem voltak korszerű gyógyszerek, ezért az egyszerű, szegény emberek a kertjükben megtermelt növényekkel enyhítették a bajt. A bevált népi gyógymódokat használták a városiak is. Ha a fertőző betegségeket nem kapták el gyerekként, akkor magas kort értek meg dédapáink. Kár, hogy feledésbe merültek az étkezési szokásaik.