Idősbarát Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
augusztus 19. péntek, Huba

A himnusz a nemzeti öntudat jelképe

Meg kell ismernünk más népek himnuszait ahhoz, hogy átérezhessük a nemzeti öntudatot. Ha elfogadjuk mások hazafias érzéseit, akkor várhatjuk, hogy a miénket is tiszteletben tartsák.

A magyar himnusz születését történelmi és zenei előzmények befolyásolták. Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én Szatmárcsekén fejezte be a magyar nép zivataros századairól szóló legnagyobb hatású versét, melynek első versszaka a ma érvényes ünnepi himnuszunk szövege.

A 19. századig egyházi katolikus és református énekeket használtak, s a fontos állami ünnepekkor az osztrák császárhimnuszt énekelték történelmi okok miatt. Ennek megzenésítője Joseph Haydn, aki eredetileg egy horvát népdalt hallott Eszterházán, melyet megzenésített 1797-ben. Ebből írt vonósnégyest, ezt játszották a monarchia országaiban. Hosszú, hányatott sorsa után a zeneműhöz 1841-ben egy német költő versét használták, így vált a németek himnuszává. A monarchia felbomlásával azonban számunkra is szükségessé vált egy saját himnuszra, amely a nemzeti érzelmeket jól kifejezi. Erre pont alkalmas volt Kölcsey verse, amely azonban néphimnusszá a zene szárnyán válhat. 1844-ben a Pesti Magyar Színház pályázatot hirdetett a himnusz megzenésítésére. A legsikeresebb pályamű Erkel Ferencé volt, akit minden bizonnyal mintaként befolyásolt a Haydn-féle német himnusz. Fel is fedezhető hasonlóság a két zene között. A bírálóbizottság június 15-én hozott döntést, s a július 2-i színházi bemutató után augusztus 10-én a Széchenyi gőzös hajószentelési nyilvános ünnepségén hangzott el először a Himnusz Kölcsey versére Erkel zenéjére, amely azóta világszerte népszerűvé vált.

A magyar szabadságharc leverése után a Himnuszt nem volt szabad játszani és énekelni. Az 1867-es kiegyezést követően több szerzeményben megjelennek motívumai, így Liszt Ferenc zongoraművében, Mosonyi Mihály szerzeményében, Erkel Ferenc „Dózsa György” című operájában, illetve Ünnepi nyitányában, majd Dohnányi Ernő „Ünnepi nyitány” című zeneművében, illetve Bartók Béla „Kossuth” című szimfonikus költeményében.

Magyarország nemzeti himnuszává válását 1903-ban rögzítette a Parlament, azonban ezt Ferenc József nem írta alá, így hivatalos törvényben 1989-ben fektették le. A 2011. április 25-én érvényre jutó Alaptörvény az „Isten, áldd meg a magyart!” himnuszból idézett első sorral kezdődik.

Ünnepeljük tiszta szívvel és büszke öntudattal a Magyar Kultúra Napját nemzeti himnuszunk keletkezésére is emlékezve!

LEGFRISSEBB
×