Idősbarát Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
szeptember 20. szerda, Friderika

JELES NAPOK - ÁPRILIS

SZENT GYÖRGY HAVA – TAVASZHÓ – SZELEK HAVA

A hónapot a rómaiak Mars kedveséről, Venusról, a szerelem és a szépség istennőjéről, nevezték el. Az elnevezés viszont Aphroditéra utal, mely az aperire latin szóból származik, aminek a jelentése „megnyitni” – ez valószínűleg utalás az ekkor kinyíló természetre. Ez a megújhodás ideje, ekkor jönnek vissza a fecskék, és a többi vándormadarak.

 

Noha április a tavasz hírnöke, a természet újjáéledésének az időszaka, sokfelé mégis inkább kedvezőtlennek, mint kedvezőnek tartották.Az időjárásban legszeszélyesebb hónapot a jó gazda különösen figyeli, s akkor örül, ha az csapadékos, mert azzal bő termést jelez. A Szent György havi eső ugyanis „kergeti a fagyot”, viszont esős májust jósol.Az időjósok szerint, ha ebben a hónapban sokat dörög az ég, akkor egész esztendőben jó idő várható. Ha viszont húsvét napján alig esik az eső, akkor kevés gabona terem. Az áprilisi hó, vagy a hideg idő rosszat jelentett, azonban nedves, esős időjárástól bőséges aratást reméltek.

 

A húsvétra következő fehérvasárnapon volt szokásos a komatálküldés.A komatál tartalma tájanként változott, de nem hiányzott belőle a húsvéti tojás, kalács, kis üveg ital. Az ajándékot kapó kivett a tálból egy húsvéti tojást, s helyette két másikat rakott a tálba cserébe; más helyeken az egész tálat elvette, s helyébe egy másik tálat küldött. A komatál átadása énekelt, mondott köszöntő kíséretében történt. Kéthelyen például ilyeneket mondtak:

Komatálat hoztam,

Fel is koszorúztam,

Koma küldte komának,

Hogy váltsa ki magának,

Ha nem váltja magának,

Küldje vissza komának.

 

Ezt a komatálat ma már inkább csak az ország egyes részein, Dunántúlon, főleg Somogy és Zala megyében és a palócoknál ismerik. A komatál- vagy mátkatálküldést főként fiatal lányok gyakorolták, de előfordult az is, hogy leány fiúnak küldte, vagy fiúk egymásnak küldték. A komatálat küldők egymást testvérré fogadták, sírig tartó barátságot kötöttek, s ezután magázták és komának; a lányok pedig mátkának nevezték egymást.

 

A bolondozásról nevezetes a hónap első napja, ez az időpont alkalmatlan a vetésre, mert nem lesz bőséges a termés.

A hónap ötödik napja a bűnbánat híres késő középkori prédikátorának, az 1419-ben elhunyt Ferreri Szent Vincének ünnepe. A népi megfigyelés szerint - ha még van ekkor - megcsordul a jégcsap az ereszen, vagyis – Arany János szavaival élve – Vince napján „lágy idő fordúl”.

 

Április 6-át egykoron ugyancsak árgus szemekkel figyelték a gazdák, bár az áprilisi esőt 

mivel „elkergeti a fagyot”, általában pozitívnak tartották, a Vilmos napi esőből szűk esztendőt jósoltak.

 

Április 8-a Buddha születésnapjára a távol-keleti népek, közülük is elsősorban a japánok Virágfesztivált rendeznek. Sokfelé ez a nap a gonosz elűzését és bő termés iránti fohászkodást szolgáló régi tavaszi fesztiválok hangulatát idézi, amikor a Buddha szobrokat hortenzia teával mossák le.

 

Április 12.Gyula napja. A délvidéken féregűző nap, a nagytakarítás, mosás, tisztálkodás napja. Ilyenkor a teheneket, lovakat is leöntötték, lemosták vízzel, ekkor kezdtek a dinnye ültetéséhez.

 

Április 14. Tibor napra hakizöldült a nyírfa, már nem tartottak fagytól, a cseresznyefa virágba borulásától pedig jó szőlőtermést vártak a boros gazdák.

 

Április 24. Szent György napja, Sárkányölő Szent György a lovagok, katonák, fegyverkovácsok, vándorlegények védőszentje volt, a legenda szerint megölte a sárkányt és kiszabadította fogságából a királylányt. Ezt a napot tekintették az igazi tavasz kezdetének.

Ez a nap az állatok tavaszi legelőre hajtásának napja, ekkor álltak újra munkába a juhászok, kanászok. Ilyenkor szertartásos módon ünnepélyesen hajtották ki a nyájat a tavaszi legelőre. A háziasszonyok szalonnával és tojással ajándékozták meg a pásztorokat. A szalonnából és tojásból ízletes ételt, úgynevezett 'jajecsnyicét' készítettek a pásztorok. Amikor a jajecsnyice elkészült, a vezér-pásztor maga köré gyűjtötte segítőtársait és szerepeket osztott ki rájuk. Számos hiedelem élt, melyekkel ezen a napon az állatok termékenységére, egészségére igyekeztek jótékonyan hatni. Célja volt az állatok megóvása a betegségektől, a járványoktól, a rontó szellemektől. Sok helyütt varázserejű füvek (gyógynövények) tűzre vetésével, füstöléssel igyekeztek megóvni az állatokat a rontástól. Ez volt a tavaszi gonoszjáró nap, mikor a boszorkányok szabadon garázdálkodhattak. Ilyenkor tüskés ágakat, nyírfaágakat tűztek a kerítésbe, ajtóra, hogy a gonoszt távol tartsák. Ahol fejőstehén volt, ott csipkebokrot tettek a kapura, hogy ne vigye el a boszorkány a tejet. Aki ilyenkor a keresztútra ment, megláthatta a boszorkányokat; e nap hajnalán mentek a néphit szerint harmatot szedni. Lepedővel szedték fel a mezőről a harmatot, majd kifacsarták a lepedőt, s az így nyert nedvet megitatták a tehenekkel. Másutt a harmattal együtt a búza hasznát lopták el a boszorkányok másoktól. Közben azonban azt mondogatták: „szedem, szedem, felét szedem”, ezzel jelezve, hogy csak a haszon felére pályáznak, nehogy a hatás nagyon is feltűnő legyen, s kiderüljön a gonoszság.Szent Györgykor is gyújtottak tüzeket, amelyeket a legények körbetáncoltak, átugrottak.

 

Április 25. Márk napja, búzaszentelő nap. Márk evangélista ünnepe. az ezt követő vasárnap mise után a hívek a templom körüli zászlós körmenetben vonultak fel, majd a mezőn a pap megszentelte a búzát. A megszentelt búzaszálat az imakönyvbe tették és rontásűzőnek hitték.

Húsvéttól Pünkösdig 50 nap telik el.

 

Dömötör Tekla: Magyar népszokások és Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium könyve felhasználásával

Újbuda 60+ Program

LEGFRISSEBB
×

Legyen minden nap ünnep a zene!

Nagyon jó dolog, hogy a zenének is vannak ünnepei, mert ez által a középpontba kerülve a széles rétegek figyelme irányul rá. A zene az életünk része, ott van a minket körülvevő hangokban.De ott van a természetben, finom rezdülésekben, a szél, a víz hangjában, a levelek zizegésében, az állatvilág hangjában is.