A klasszikus és a romantikus kor találkozásánál ö is Bécsben, a zene akkori központjában, fellegvárában tartózkodott, éppúgy, ahogy a nagy szellemóriás, Beethoven. Szülővárosa, az osztrák főváros természeti adottságai, művészeti hagyományai mellett különös atmoszférát sugárzott az akkori polgárosodás idején. A metternichi reakció, a polgárság közömbössége, érdektelensége erősen befolyásolta a romantikus művészetek születését. Az emberek visszahúzódtak egyszerű családi otthonaikba, az életüket az egyszerűség, szerénység, kisigényűség jellemezte. Divat volt a társasjáték, a közös kirándulás és a házi muzsikálás. Ebben a milliőben élt és dolgozott Schubert. A nagy előd, Beethoven már letette kézjegyét, sokszor megrőkönyödést is kiváltva a közönségéből, de mindenképpen kijelölte a zenei fejlődés útját. Mit is tehetne ehhez hozzá Schubert? Ő egy külvárosi szegénysorsú tanító tizenkettedik gyermekeként öt évet töltött a bécsi Konviktusban, ahol karénekes volt, majd apja mellett segédtanítóskodott. 21 éves korában ezt nyűgnek érezvén szabad művészi pályára lépett.
Rendkívül rossz anyagi nyomorúsága, az otthontalanság, a nélkülözés miatt író, költő, festő barátai támogatására szorul. A társaságuk rendkívül sokat jelentett számára, mert elindultak a felolvasással, verssel, zenével, tánccal, vitákkal, kirándulással egybekötött kellemes alkalmak, a róla elnevezett „schubertiádák”. Művei kiadásából szerzett néhány garast és alkalmasint leckeórákat is ad, ezzel próbál enyhíteni helyzetén. Így két alkalommal is eljut Magyarországra, Eszterházy János gróf zselizi kastélyába, mint házi zeneoktató, Barátai révén bejutott néhány arisztokrata házába, ahol dalait, kamaraműveit eljátszhatta. A széles közönség életében csak egy előadói estjét hallhatta 1828-ban, halál évében. Zenekari műveit előadni egyszer sem hallhatta. Neve életében jelentéktelennek tűnt, a bécsi közönség, a művészek, zenészek szinte nem vettek róla tudomást. Goethe válaszra sem méltatta levelét. Beethovennel sem tudott találkozni, pedig egy városban éltek, a Mester szűkszavú elismerő nyilatkozatról, amit néhány kéziratáról tett is csak közvetve értesült: „Schubertben valóban megvan az isteni szikra.” Schubert elment a IX. szimfónia bemutatójára és ott volt az idős zeneszerző halálos ágyánál, de ő fiatalon, 31 éves korában halt meg. Végakarata szerint Beethoven mellé temették.
Rövid élete ellenére gazdag, teljes életművet hagyott az utókorra. Dalait népdalként énekelték az osztrák falvakban, oly népszerűek lettek. Írt szimfóniákat, zongoradarabokat, egyházi műveket, kamarazenekari kompozíciókat. Művei tipikusan a romantikus életérzést tükrözik, témái barangoló, vándorló, álmodozó, csüggedt, merengő, indulatgazdag, tündérvilágú, vagy a szív igaz örömeit fejezik ki.
Goethe versét az Erlkönig c. művében megzenésítette.
Jöjj, drága gyermek az erdőn át,
hol tündérlányaim várnak rád;
vidám dallal hívnak e szépséges nők
és táncolva álomba ringatnak ők.
Úgy félek, jaj, félek, most hallottad jól,
az éjben tündérek hangja szól!-
E hang, mely zsong, hisz jól hallom én,
szél suttog a fákon, s játszik a fény.-
(Závodszky Zoltán fordítása)
Hallgasson bele Schubert műveibe!
“Befejezetlen szimfónia” https://www.youtube.com/watch?v=uWnKMzAedK4
Ave Maria https://www.youtube.com/watch?v=T2ASBDFjPhs
Pisztrángötös https://www.youtube.com/watch?v=NF9DrUXowBo
Felhasznált könyvek:
Dobák Pál: A XIX. és a XX. század zenéje
Pécsi Géza: Kulcs a muzsikához
60+Program
