Idősbarát Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
október 23. hétfő, Gyöngyi Az 1956-os forradalom ünnepe

200 éve született a nemzet költője

Arany János 1817. március 2-án Nagyszalontán született idős szülők kései gyermekeként. Rendkívül érzékeny, zárkózott, magába forduló lett, de szalontai csodagyereknek számított érdeklődése, tájékozottsága révén. Tizennégy évesen segédtanítói állásából támogatja szüleit, beiratkozik a debreceni református kollégiumba, majd vándorszínésznek áll.

Ezt a kalandot később felszínes kitörési kísérletnek minősítette, Tékozló fiúként visszatérve szülőfalujába a parasztközösség értelmiségi vezetője, ügyintézője lesz, majd segédtanítóskodik és kis nótárius (segédjegyző). Feleségül veszi a helybéli ügyvéd árváját Ercsey Juliannát. Végtelen puritán életmódot folytat, hivatalnoki munkáját példásan látta el. A hatalmas klasszikus műveltségre autodidakta úton tesz szert. Alkata, túlzott lelki aggályoskodása, s a rendszeres iskolai tanulmányok félbeszakadása miatt önértékelési zavarral küzd. s gyötrő lelki érzékenység jellemzi.

A Kisfaludy Társaság pályázatára írja meg egyik legismertebb művét, a Toldi című elbeszélő költeményt, melyről a neve ismertté vált. Az elismerés írói körökben bámulatba ejtett mindenkit, de számára legtöbbet a Petőfivel való két és fél éves barátság jelentett. Ez adott erőt neki, hogy leküzdje súlyos kétségeit és alkotómunkára serkentette. Levelezésük jelentős kor- és irodalomtörténeti dokumentum.

Az önkényuralom és a szabadságharc idején vállalt politikai és írói fellépését követően kétségbeejtő anyagi helyzetbe került. Állását, szolgálati lakását, minden vagyonát elvesztette, Petőfiről semmi hírt nem kapott, a letartóztatásra is számított. Majd nevelői állást vállal, a Nagykőrösi Református Gimnáziumban tanárként dolgozik. A forradalom bukása után az irodalmi élettől is elzárt kisvárosban romló kedélyállapotát sűrű betegeskedései is nyomasztotta. A negatív momentumok azonban művészetének felívelését váltották ki. Elégia és irónia jellemezte verseit, történelmi tárgyú, a jelenben is aktuális balladái az igazság érvényre juttatását hirdetik, prózai művei, epikus költészete a kortársak figyelmét felkeltette.

1858-ban az Akadémia tagjává választották, 1860-ban elfogadta a Kisfaludy Társaság igazgatói tisztét, Pestre költözött. Eddig népies nyelvezete miatt a nép költőjeként tisztelték, de ő a nemzet költője akar lenni. Elhivatottságot érez az irodalmi élet megszervezésére, színvonalas folyóirat szerkesztésére. Azonban felismeri, hogy Európában a regény lett a reprezentatív műfaj, szerkesztői tevékenysége kudarcba fullad. Magánéletében is több csapás érte, újra betegeskedett, emberkerülővé vált. A kiegyezés után Szent István-rend keresztjével tüntették ki, melyet nem akart elfogadni. Legjelentősebb művei a bukott forradalom utáni bonyolult időben születtek, amikor bizonytalan volt a szerepben, amit a bizonytalan korban elvállalt. Arany Jánost művészi sokoldalúság jellemezte, azonban felismerte irodalmi ambícióinak korszerűtlenné válását.

A 60-as évek után megszabadulva a hivatali munkától a „kapcsos könyvbe” írta saját legbelső magánügyeit tükröző legszebb verseit, melyet halála után Őszikék ciklusként ismerünk. Lírai szövegek mellett balladák is találhatók benne. Az idegenné vált világ iránt érzett keserűségét fogalmazza meg. Öregkori vallomásai aggastyánt sejtenek, holott a nem zet egyik legnagyobb költője 65 éves korában 1882. október 22-én hunyt el.


Felhasznált oldal:

http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/arany/ajpalya8.htm


60+ Program

LEGFRISSEBB
×

Ölelés Napja

Tudták, hogy az Ölelés Világnapja október 15-e? Ennek az a célja, hogy segítsen az emberek számára kimutatni az egymás iránt érzett érzelmeket a nyilvánosság előtt. Bizony ma már köztudott, hogy az ölelés jótékonyan hat a testi-lelki fejlődésre, az egészségre.