A bodzavirágból készült tea vízhajtó, emésztést javító, megfázás, torokgyulladás, vérnyomás csökkentő, lázcsillapító hatású. A gyógyhatását a népi gyógyászat széles területén alkalmazzák. Testsúlycsökkentésre napi 1-2 csésze teát fogyaszthatunk, a virágot leforrázva, teaként, de palacsintatésztába forgatva és kisütve is kiváló csemege. A bodzahajtás erős hashajtó, bogyója izzasztó hatású, de lekvárt is készítenek belőle. A bodzaszörp kiváló ital, mely tartósítva télire is eltehető. Levelét inkább külsőleg hasznosítják nyugtató hatása miatt a fertőzések, a láz enyhítésére.
A bodza úton-útfélen megterem, ezért a nagy forgalmú utak mentén gyűjtött növényt körültekintően megtisztítva, óvatosan használjuk fel!
Vigyázat, mert a gyalogbodza, vagy földi bodza enyhén mérgező hatású, ugyanis a bogyói hányást, hasmenést okozhatnak. Ez a növény az ehetővel ellentétben nem fásszárú, hanem lágyszárú, sokkal kisebb növény. Az ágai felfelé állnak, a virágok az ágak végén, a növény tetején helyezkednek el és a portokok pirosak, a növény termése is felfelé áll, ezáltal jól megkülönböztethető a fogyasztható bodzától. Az ehető bodza virágában nincs piros szín, csak fehér és sárga.
A néphit szerint a palócoknál, ha rátaposnak a bodzára és meghajlítva földet hordanak rá, akkor a tehénből, a disznó sebéből kihull a pondró, Csereháton a bodzalevélre ráolvasással érik ezt el. Göcsejben a disznóólba bodzaágat szórnak, hogy elkerülje a vész az állatokat. Őrségben úgy vélik, hogy a ház mellé nem szabad bodzát ültetni, mert belecsap a villám, a bodza az ördög, a gonosz lelkek fája.
Újbuda 60+Program
